A Kecskés László Társaság nevében fájó szívvel búcsúzunk alapító elnökünktől, Nemes Andrásné Zsuzsától, aki tragikus hirtelenséggel elhunyt.



Egyesületünk szíve-lelke, motorja, fő szervezője 2002 óta csodálatos közösséget épített a tagságból, illetve a Felvidékről kitelepített magyarokból és leszármazottaikból.

Társaságunk a két Komárom közös történelmi múltjára építette munkáját. Ma már természetes - hála Nemes Andrásnénak -, hogy Komáromot a kitelepítés emlékvárosának tekintik itthon és a Felvidéken is. Visszaemlékezéseket gyűjtöttünk, ezekből, könyveket adtunk ki, egy nagyon szép, megható rockopera, a Fehérlaposok is ezekre épül; kialakítottunk egy emlékhelyet a Monostori erőd területén.

A történelmi hagyományok újraélesztése jegyében bemutattuk a szekeresgazdák életmódját, ruházatát. A komáromi szekeresgazdák már hungarikumok, és felvették őket a Magyar Értéktárba. 2012-ben elnökünknek és Komárom polgármesterének, Dr. Molnár Attilának a kezdeményezésére az Országgyűlés április 12-ét a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává nyilvánította. Ezen a napon minden évben méltóképpen emlékezünk.

Mindezek mellett emléktáblákat helyeztünk el a Felvidék számtalan településén és itthon is, Perbetétől Érsekújváron és Hetényen át Gútáig.

"A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig szülőföldje és sok- sok kötelessége." Nemes Andrásné Zsuzsa ennek a Tamási Áron-gondolatnak a jegyében tevékenykedett 22 évig Társaságunk élén.

Emlékét megőrizzük, a munkáját folytatjuk.

A Kecskés László Társaság nevében

Tóth Bertalanné

A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával a Kecskés László Társaság Alapítvány a szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására 3 150 000 Ft támogatást kapott.

Részletek a csatolt dokumentumban olvashatók:
Letöltés

Mindnyájunk örömére Marci bátyánk szellemi képessége teljében s összeszedett fizikai állapotban ünnepelhette közösségünk körében 99. születésnapját. Marci bátyánk élő hídként a lehető legaktívabban segítette Társaságunknak a felvidéki magyarság között végzett munkáját. Az ünnepségre június 14-én került sor, felesége és lánya kísérte el, s megjelentek régi osztályának tagjai, akik elhozták a sok-sok éves pedagógiai munkája során okított osztálytársaik üdvözletét is. Társaságunk alapítója, Máté László református egyházi főjegyző áldó szavaival, közös imával kezdődött az ünnepség. Elsőként volt tanártársa, Dr. Proczeller Tamásné, Krisztina, majd szintén a vele együtt tanító, szoros barátságot ápoló Szombath Gáborné, Zsuzsa elevenítették fel a közös munkáséveket, s adták át Társaságunk ajándékait. Utánuk Szadai Ildikó, a volt osztályok nevében szólt Marci bátyánkhoz, színes, tréfás történetekkel gazdagítva mondandóját. Az ünnepségen városunk polgármestere dr. Molnár Attila, a régi barát és legmélyebb tisztelet hangján szólt Marci bácsi érdemeiről, a város díszpolgáráról. Isten iránti háláját fejezte ki az ifjúság nevében Marci bácsi példamutató életéért Vajda Bence, önkormányzati képviselő. A Felvidék nevében Kelemen István szekeresgazda utód köszöntötte Marci bácsit, aki már régen tiszteletbeli unokává fogadta őt. Turi Zsolt helytörténész, Társaságunk önkéntes segítője azt kívánta az ünnepeltnek, hogy az életét megtartó tűz és láz még sokáig éltesse.

Prohászka Marcell arról szólt, hogy "mi emberek spirituális lelkek vagyunk, érzelemmel, szellemmel és lélekkel telve. Ha valami problémánk van, bármelyikhez nyúlhatunk, és ez megsegít az életben, mint ahogy engem is megsegített". Majd elszavalta ifjúkori versét, mely a reményről szólt.

Az ünnepség végén a közösség elénekelte Marci bátyánk kedvenc nótáját, Kodály Zoltán művét, az "Ó mely sok hal terem az nagy Balatonban" dalt.

Isten éltesse Marci bácsit, irány a 100. születésnap!

Nemes Andrásné
Kecskés László Társaság kuratóriumának elnöke

Prohászka Marcell élettörténete

Galéria:
Köszöntő ünnepség
Élettörténet

Video:
https://youtu.be/5ysuWTfhasQ

https://youtu.be/3qRom-9_c6E
https://youtu.be/w1CdcvvswAk
https://youtu.be/uFDkdvYAaEg
https://youtu.be/q3tna4kr7UE
https://youtu.be/A5t_QU1x51w
https://youtu.be/b1412iY0J28
https://youtu.be/T_ELuZXbyrk

Emléktáblát állítottunk a szülőföldjükről elűzött érsekújváriak emlékezetére

Október 8-án emléktáblát lepleztek le a kitelepített, deportált, megalázott és kisemmizett felvidéki magyarok tiszteletére a főtéri Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplomban.

Társaságunk tagjai küldetésüknek tartják a meghurcolt magyarság emlékhelyeinek a kialakítását, emlékeztetőül a ma emberének és az következő generációnak. A rendezvény fővédnöke Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke volt, az emlékünnepség védnöke Klein Ottokár, Érsekújvár, és Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere volt. Az ökumenikus istentisztelet az Ima a hazáért című ének és a Szózat eléneklésével kezdődött.

Az ökumenikus emlékezésen Durco Zoltán püspöki helynök, érsekújvári esperesplébános köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozva, mennyire fontos az embernek, hogy valahol otthon legyen a világban, éppen ezért volt nagyon fájdalmas a közösségből való kiszakítottság. Sasák Attila érsekújvári református lelkész a bibliai József történetéből kiindulva mutatott rá arra, hogy a gyűlölettel csak magunkat mérgezzük, Isten a rosszat is jóra tudja fordítani.

Az emléktábla ökumenikus megáldásán, felszentelésén DurCo Zoltán esperes és Sasák Attila lelkész mellett jelen volt Nagy Attila Ákos komárom-szőnyi református lelkész, Milus Ferenc ácsi plébános és Hegyi Péter érsekújvári káplán. Díszőrséget álltak a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesületének tagjai.

Társaságunk nevében Tóth Bertalanné, a társaság tagja üdvözölte a deportált családok tagjait, a magyarság képviselőit a Felvidékről és az anyaországból. Bemutatta az eseményen jelenlévő 98 éves Prohászka Marcellt, aki Komáromból látogatott haza szülővárosába. "Marci bátyánk Érsekújvárban végezte el az elemi iskolát és a reálgimnáziumot, majd két fiútestvérével együtt egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta. Az egész családjuk életét meghatározta az 1946-ban kézbesített kitelepítési értesítés. A fivérek tanulmányaik befejeztével Magyarországon munkába álltak, a szülők pedig Újvárban várták soruk alakulását, mely 1948-ban úgy végződött, hogy ők otthon maradtak, a fiaik pedig már nem mehettek haza. Marcell 1949-ben a Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát, négy évig Esztergomban tanított, majd Komáromban előbb tanárként, majd igazgatóként végezte a munkáját. Példaértékű életművéért több elismerésben részesült, megkapta az oktatásügy kiváló dolgozója, a kiváló pedagógus kitüntetést, 2013-ban Komárom díszpolgárává választották." A rendezvényt Prohászka Marcell tiszteletére hirdettük meg, köszönjük Érsekújvár minden érintett személyiségének, hogy ebben segítségünkre voltak.

Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere felidézte, 75 évvel ezelőtt kezdődött el a magyarok kitelepítése az akkori Csehszlovákia területéről. Érsekújvárból is 2433 lakost terveztek Magyarországra telepíteni. Eleinte el se hitték, ez az égbekiáltó igazságtalanság megeshet. Mikor mégis el kellett menniük, a szívük fele itt maradt. "Bízunk benne, hogy meghurcolt, megalázott és kisemmizett szlovákiai magyarok a mindenkor hatalmon lévők bocsánatkérését is megélik"

Emléktábla avatása a benesi törvények miatt meghurcolt felvidéki magyarság tiszteletére Érsekújváron - 2022.10.08.

Meghívó letöltése